Elegáns magyar urak Barabás Miklós egykorú képén |
II. A magyar nemesi viseletről
Ahogyan az blogunk egy korábbi cikkében ismertetésre került, a 19. század markáns változásokat hozott az európai divatban és általában az elegáns ember képének megítélésében. Ezek a változások többnyire szociokulturális okokkal magyarázhatóak, és egyes maradványaik (mint példának okáért az elegáns úriember öltözetének színtelensége, a nyakkendő formája és színe, a felesleges kiegészítőknek a fizikai munka kényszerének levetkőzését szimbolizáló megjelenése és meggyökerezése) olyan korokon átívelő, egyetemes értékkel bíró stílusjegyeket teremtettek, amelyek a mai napig uralják a férfiöltözködés alapvetéseit. A 19. század közepére főként Londonból kisugárzó és a nyugati műveltségű világ minden pontjára eljutó „gentleman” képe berobbant Európa marginális területeire is, ahol hamar gyökeret vert – konkurenciát csupán a nacionalizmus által táplált, főként a közép-kelet-európai régióban szárba szökő „nemzeti viselet” jelentett számára.
Ahogyan az blogunk egy korábbi cikkében ismertetésre került, a 19. század markáns változásokat hozott az európai divatban és általában az elegáns ember képének megítélésében. Ezek a változások többnyire szociokulturális okokkal magyarázhatóak, és egyes maradványaik (mint példának okáért az elegáns úriember öltözetének színtelensége, a nyakkendő formája és színe, a felesleges kiegészítőknek a fizikai munka kényszerének levetkőzését szimbolizáló megjelenése és meggyökerezése) olyan korokon átívelő, egyetemes értékkel bíró stílusjegyeket teremtettek, amelyek a mai napig uralják a férfiöltözködés alapvetéseit. A 19. század közepére főként Londonból kisugárzó és a nyugati műveltségű világ minden pontjára eljutó „gentleman” képe berobbant Európa marginális területeire is, ahol hamar gyökeret vert – konkurenciát csupán a nacionalizmus által táplált, főként a közép-kelet-európai régióban szárba szökő „nemzeti viselet” jelentett számára.