2016. december 31., szombat

"Még a táncba is karddal járnak!" - a férfidivat változásai Magyarországon

Elegáns magyar urak Barabás
Miklós egykorú képén
II. A magyar nemesi viseletről

Ahogyan az blogunk egy korábbi cikkében ismertetésre került, a 19. század markáns változásokat hozott az európai divatban és általában az elegáns ember képének megítélésében. Ezek a változások többnyire szociokulturális okokkal magyarázhatóak, és egyes maradványaik (mint példának okáért az elegáns úriember öltözetének színtelensége, a nyakkendő formája és színe, a felesleges kiegészítőknek a fizikai munka kényszerének levetkőzését szimbolizáló megjelenése és meggyökerezése) olyan korokon átívelő, egyetemes értékkel bíró stílusjegyeket teremtettek, amelyek a mai napig uralják a férfiöltözködés alapvetéseit. A 19. század közepére főként Londonból kisugárzó és a nyugati műveltségű világ minden pontjára eljutó „gentleman” képe berobbant Európa marginális területeire is, ahol hamar gyökeret vert – konkurenciát csupán a nacionalizmus által táplált, főként a közép-kelet-európai régióban szárba szökő „nemzeti viselet” jelentett számára.

2016. december 5., hétfő

Hódító dandy és hideg gentleman - férfidivat a 19. században

I. Az európai divat alakulása a 19. században

Angol úriemberek
az 1850-es években
Tetszeni, mutatósnak mutatkozni, gazdagnak, sikeresnek és vonzónak láttatni magunkat – ez az emberiség évezredes törekvése, és azok közé a kultúrtörténeti tényezők közé tartozik, amelyek sosem évültek el igazán. Az öltözködés a puszta praktikumon túl sok egyébre is alkalmas volt, alkalmas ma is, és bizonyára alkalmas lesz – a rang, etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés, regionális származás jelzésétől kezdve a társadalmi és interperszonális diskurzusban való nonverbális kommunikációs eszközszerepén át egészen a legátvittebb értelemben vett önkifejezésig. Tekintve a divatnak, a ruházkodásnak ezt a markáns szerepét és kölcsönhatását a történelem különféle aspektusaival (az életmód, a társas kapcsolatok, a család, a szerelmek, sőt a politika és időnként a hadviselés történetével is), egyáltalán nem meglepő a divattörténetnek mint önálló diszciplínának jelenléte, és az, hogy a téma legváltozatosabb szeleteit mind Magyarországon, mind külföldön egyre szélesebb körben és rendkívül igényesen kutatják.